Selyemképecskék

Nem tudom, hogy most ideillő-e, vagy sem, de hát ezekről a képekről az jut eszembe, hogy még élt az anyukám, amikor ezeket festettem. Végül is, még 3 hete sincs, hogy elment, meghalt… még sokat gondolok rá. Nehéz felfogni, hogy az az ember, aki strandra vitt, bukfencezni tanított, aggódott értem… nincs többé. Ami lett belőle, az belefér egy kaspó méretű dobozba. Tudom, így leírni is brutális- hát akkor még megélni! 
Végül is, visszaadtuk őt – kívánsága szerint- a természetnek. 


2 hozzászólás a(z) “Selyemképecskék” bejegyzéshez

  1. Szia kedves Gránátalma!

    Éppen az e heti munkaidőm utolsó óráját nyögöm (hosszú hétvégét terveztem magamnak), és rátaláltam a honlapodra. Én is foglalkozom selyemfestéssel, és mostanában kezdtem “rákattanni” a magyar motívumokra, ez “ügyben” keresek irodalmat a neten, mert szégyen ide, szégyen oda, nem vagyok túl tájékozott, van mit pótolnom. Így akadtam rá valahogy a Te weboldaladra, és nagyon örülök, hogy ide találtam! Nagyon szép munkáid vannak. Biztosan többször fogom látogatni ezt az oldalt! Gratulálok!

    V.Krisztina

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.